Könnyebb lesz a pénzügyi intézményeknek olyan termékeket a piacra bevezetni, amellyel egyszerűbben, online igényelhetünk személyi kölcsönt.
A20. század végéig a pénzügyi közvetítő rendszer élen járt a technológiai újítások alkalmazásában (ATM, bankkártya stb.), ezt követően azonban egyes ágazatokhoz képest esetenként jelentős lemaradást halmozott fel. Míg tehát a jelenlegi banki B2C folyamatok évtizedes alapjai sok tekintetben változatlanul fennállnak, addig a digitális transzformáció néhány szektorban olyan mérvű változásokat eredményezett, melyek akár csak egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna.
Mára a világ egyik legnagyobb szállodaipari szereplőjévé fejlődő Airbnb egyetlen ingatlannal sem rendelkezik, az Ubernek egyetlen jármű sincs a birtokában, a globálisan meghatározó reklámipari szereplők (Facebook, Google) nincsenek kapcsolatban egyetlen televíziós, rádiós vagy nyomtatott reklámfelülettel sem.
Mivel azonban a digitális technológiák széles körű felhasználásának igénye lassan mindennapi társadalmi szükségletté válik, a pénzügyi szektort is eléri előbb-utóbb a változás szele. Ez a változás azonban - a szektor természeténél fogva - a piaci innováció és a megfelelő szabályozási válaszok közös mezsgyéjén képzelhető csak el. Ennek a kölcsönösségnek egy markáns hazai jele, hogy az online hiteltermékek szabályozásának egyszerűsítése iránti fogyasztói igényt mind a jogalkotó, mind pedig a felügyelet észlelte, és kísérletet tett a társadalmi változások jogalkotási eszközökkel való leképezésére.
A 2019. március 31-én hatályba lépő jogszabályváltozás tehát elsősorban éppen a fentiekben említett − a technológiai fejlődés és a digitalizáció következtében rohamosan átalakuló − fogyasztói és iparági igényekre reagál.