EY helps clients create long-term value for all stakeholders. Enabled by data and technology, our services and solutions provide trust through assurance and help clients transform, grow and operate.
At EY, our purpose is building a better working world. The insights and services we provide help to create long-term value for clients, people and society, and to build trust in the capital markets.
Az EY Law és a Harvard Law School Center 3 000 interjút készített 2021. januárjában, hogy jobban megismerjük a jogi osztályok előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.
Cikkünkben azt mutatjuk be, mit várnak el a cégvezetők a jogi igazgatóktól. Hogyan próbálnak mindennek megfelelni az osztályok? Milyen további lehetőségeik vannak rá, hogy fokozzák működésük hatékonyságát és felszabaduljanak a fokozott nyomás alól?
1. prioritás: Az üzleti növekedés elősegítése
A vállalatvezetők gazdasági fellendülésre számítanak az idei évben, azonban aggodalommal tekintenek szervezetük növekedési kilátásaira, ami figyelembe véve a világgazdaság jelenlegi kihívásait, nem meglepő.
A CEO-k
66%-a
készül arra a szcenárióra, hogy eredményessége nem fog növekedni fog ebben az évben.
Ezt figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a szervezet minden részét optimalizálják a bevételszerzés támogatására és a vállalkozás core stratégiájának megvalósítására. Kutatásunkból kiderül, hogy a jogi és szerződéskezelési osztályoknak ezt prioritásként kell kezelniük.
Az üzletfejlesztési vezetők 90 százaléka számolt be arról, hogy kihívásokkal néz szembe a beszerzési, jogi és kereskedelmi csapataival a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekben, 57 százalékuk szerint a szerződéskötési folyamat hiányosságai lassítják a bevételek elszámolását.
Nem szabad, hogy egy-egy régi, elavult folyamat sikertelensége elrontsa az osztályok közötti együttműködést. Akkor sikeres a jogi támogató szerep, ha nem csak alkalmaz folyamatokat, de szorosan figyelemmel követi a változó igényeket, és proaktívan tesz javaslatot a változásra. A változtatáshoz azonban valamennyi érintett terület szinergiájára szükség van
2. prioritás: A kockázat-szempontú megközelítés
A legnagyobb változást a kockázatkezelés terültén tervezik végrehajtani a vállalatvezetők az elkövetkező három évben. A döntéshozók közel fele a létfontosságú, stratégiai kockázatokra fog összpontosítani. Ez arra utal, hogy a főbb veszélyforrásokat szorosabban kívánják felügyelni.
A jogi igazgatókkal készített interjúk azonban vegyes képet adnak a kockázatkezelésről. A jó hír az, hogy a legtöbben valamennyire biztosak osztályuk komplex kockázatok kezelésére vonatkozó képességében. Nyolcvanhárom százalékuk például úgy véli, hogy képesek menedzselni az új adatvédelmi és rendelkezési szabályokat. A jogi osztályok és az üzleti vezetők válaszai azonban azt sugallják, hogy ezen a területen még jelentős a lemaradás.
A folyamatmenedzsment hiányosságai és a technológia nem megfelelő kihasználása ugyanis korlátozza a szervezetek rálátását a kockázatokra.
A vállalatok 69 százaléka szerint a szerződéskötési folyamat nincs standardizálva, hetvenegy százaléka szerint az aláírásokat megelőzően nem kísérik kellő figyelemmel azt, ha egy megkötendő szerződés eltér a vállalkozás által alkalmazott szokásos feltételektől, és hetvennyolc százalékuk azt mondja, hogy nem követik figyelemmel a szerződéses kötelezettségek teljesülését. A folyamatmenedzsment és a technológia által támogatott monitoring hiánya a kockázatok széles skáláját idézi elő, amelyek a vállalati ellátási láncokon és az ügyfélkapcsolatokon keresztül tovább gyűrűznek.
3. prioritás: A jogi osztály költségvetésének átértékelése
A költséghatékonyság növelésének szükségessége nem újkeletű probléma, az elmúlt év gazdasági kihívásainak nyomán azonban nagyobb hangsúly került rá. A vállalatvezetők 53 százaléka azt válaszolta, hogy optimalizálná a vállalat költségeit a következő 12 hónapban, és a jogi osztályoknak egyértelműen meg lesz ebben a maguk szerepe.
a jogi igazgatók
88%-a
arról számolt be, hogy a következő három évben költséghatékonyabbá tenné a jogi funkció működését
— ennek első számú okaként pedig a CEO és az igazgatóság általi nyomást jelölték meg.
Az átlagos költségmegtakarítás, amelyet a legnagyobb szervezetek —20 milliárd dollár feletti éves bevétel — céloznak meg 18% a következő 3 évben.
Ha a jogi osztályok minden jelenleg elköltött öt dollárból egyet meg kívánnak takarítani, jelentős változásokat kell eszközölniük.
Hogyan kezelhetik a jogi osztályok vezetői ezeket prioritásokat?
A vállalatvezetők 2021-re vonatkozó elvárásaira reagálva a jogi osztályok vezetőinek és az üzleti vezetőknek a szervezet egész területén új munkamódszereket kell alkalmazniuk. A jogi osztályok többsége (92%) arról számol be, hogy változóban van működésük módja, de számos különböző megközelítést alkalmaznak.
A részlegek valamivel több mint fele (51%) taktikai megoldásokat vezet be a konkrét problémák megoldására.
Ugyanekkora százalékuknak vannak olyan programjai, amelyek segítségével újratervezik jogi funkcióikat.
Harminc százalékuk fontolóra veszi, hogy egy harmadik fél számára szervezze ki a jogi funkció egyes részeinek kezelését.
Ez önmagában már megmutatja, hogy nincs univerzális, mindenki által járható út a transzformációhoz. Valójában sok szervezet dönt úgy, hogy több stratégiát futtat párhuzamosan — kombinálva a külső tanácsadást, a folyamatoptimalizálást és a technológiai fejlesztéseket. Sokszor azonban kevés közöttük a koordináció vagy annak szisztematikus elemzése, hogy melyik stratégiát mikor kell használni, amiben jelentős segítséget adhat egy tanácsadó.
A vállalatvezetők 2021-re vonatkozó prioritásai arra utalnak, hogy a jogi osztályokra jelentős nyomás nehezedik. A közeljövőben változtatniuk kell működésükön. A költségkontroll továbbra is fontos marad a cégvezetők számára, a jogi funkció értékének maximalizálása azonban ennél jóval messzebbre vezet.
