5 perces olvasási idõ 24 jún. 2021
ey-jog-jovoje-kep-szonyegek-egymason

A jog jövője - hogyan lesznek az akadályokból előnyök?

5 perces olvasási idõ 24 jún. 2021
Felértékel

Mellékletek mutatása

Az EY Law és a Harvard Law School Center 3 000 interjút készített 2021. januárjában, hogy jobban megismerjük a jogi osztályok előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.

Cikkünkben azt mutatjuk be, mit várnak el a cégvezetők a jogi igazgatóktól. Hogyan próbálnak mindennek megfelelni az osztályok? Milyen további lehetőségeik vannak rá, hogy fokozzák működésük hatékonyságát és felszabaduljanak a fokozott nyomás alól?

1. prioritás: Az üzleti növekedés elősegítése

A vállalatvezetők gazdasági fellendülésre számítanak az idei évben, azonban aggodalommal tekintenek szervezetük növekedési kilátásaira, ami figyelembe véve a világgazdaság jelenlegi kihívásait, nem meglepő.

A CEO-k

66%-a

készül arra a szcenárióra, hogy eredményessége nem fog növekedni fog ebben az évben.

Ezt figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a szervezet minden részét optimalizálják a bevételszerzés támogatására és a vállalkozás core stratégiájának megvalósítására. Kutatásunkból kiderül, hogy a jogi és szerződéskezelési osztályoknak ezt prioritásként kell kezelniük.

Az üzletfejlesztési vezetők 90 százaléka számolt be arról, hogy kihívásokkal néz szembe a beszerzési, jogi és kereskedelmi csapataival a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekben, 57 százalékuk szerint a szerződéskötési folyamat hiányosságai lassítják a bevételek elszámolását. 

Mellékletek mutatása
Nem szabad, hogy egy-egy régi, elavult folyamat sikertelensége elrontsa az osztályok közötti együttműködést. Akkor sikeres a jogi támogató szerep, ha nem csak alkalmaz folyamatokat, de szorosan figyelemmel követi a változó igényeket, és proaktívan tesz javaslatot a változásra. A változtatáshoz azonban valamennyi érintett terület szinergiájára szükség van
dr. Losonci András
Ügyvéd, EY Law Magyarország

 2. prioritás: A kockázat-szempontú megközelítés  

A legnagyobb változást a kockázatkezelés terültén tervezik végrehajtani a vállalatvezetők az elkövetkező három évben. A döntéshozók közel fele a létfontosságú, stratégiai kockázatokra fog összpontosítani. Ez arra utal, hogy a főbb veszélyforrásokat szorosabban kívánják felügyelni.  

A jogi igazgatókkal készített interjúk azonban vegyes képet adnak a kockázatkezelésről. A jó hír az, hogy a legtöbben valamennyire biztosak osztályuk komplex kockázatok kezelésére vonatkozó képességében. Nyolcvanhárom százalékuk például úgy véli, hogy képesek menedzselni az új adatvédelmi és rendelkezési szabályokat. A jogi osztályok és az üzleti vezetők válaszai azonban azt sugallják, hogy ezen a területen még jelentős a lemaradás.  

A folyamatmenedzsment hiányosságai és a technológia nem megfelelő kihasználása ugyanis korlátozza a szervezetek rálátását a kockázatokra. 

A vállalatok 69 százaléka szerint a szerződéskötési folyamat nincs standardizálva, hetvenegy százaléka szerint az aláírásokat megelőzően nem kísérik kellő figyelemmel azt, ha egy megkötendő szerződés eltér a vállalkozás által alkalmazott szokásos feltételektől, és hetvennyolc százalékuk azt mondja, hogy nem követik figyelemmel a szerződéses kötelezettségek teljesülését. A folyamatmenedzsment és a technológia által támogatott monitoring hiánya a kockázatok széles skáláját idézi elő, amelyek a vállalati ellátási láncokon és az ügyfélkapcsolatokon keresztül tovább gyűrűznek.

Sokszor szembesültem azzal, hogy a munkamennyiséget a jogi osztály utólagos bevonása eredményezte, amikor már megtörtént a „baj”. Még a bagatellnek tűnő szerződések esetén is javasolt olyan folyamatok kidolgozása, ami mellett kontrollálható a szerződéstervezetek szerkesztése, tárgyalása, és amelyek egyértelmű iránymutatást adnak valamennyi terület részére, hogy melyik pont módosítása mivel járhat. A szerződések „utánkövetése” pedig nem csak a jogászokat segíti, hanem a vállalat hatékonyságának kulcsa is.
dr. Losonci András
Ügyvéd, EY Law Magyarország

3. prioritás: A jogi osztály költségvetésének átértékelése

A költséghatékonyság növelésének szükségessége nem újkeletű probléma, az elmúlt év gazdasági kihívásainak nyomán azonban nagyobb hangsúly került rá. A vállalatvezetők 53 százaléka azt válaszolta, hogy optimalizálná a vállalat költségeit a következő 12 hónapban, és a jogi osztályoknak egyértelműen meg lesz ebben a maguk szerepe.

a jogi igazgatók

88%-a

arról számolt be, hogy a következő három évben költséghatékonyabbá tenné a jogi funkció működését

— ennek első számú okaként pedig a CEO és az igazgatóság általi nyomást jelölték meg.

Az átlagos költségmegtakarítás, amelyet a legnagyobb szervezetek —20 milliárd dollár feletti éves bevétel — céloznak meg 18% a következő 3 évben.

Ha a jogi osztályok minden jelenleg elköltött öt dollárból egyet meg kívánnak takarítani, jelentős változásokat kell eszközölniük. 

Téves az a mentalitás, hogy a költséghatékonyság egyszerűen kevesebb költést jelent. A hatékonyság akkor valósul meg, ha a napi jogi kockázatok kezeléséből okulva a jogi vezetők a társosztályok számára is költségmegtakarítási javaslatokat tudnak tenni (például egy-egy visszatérő jogi probléma rendszerszintű hiányosságokra utalhat, ahol a folyamatfejlesztés a rendszeres, de alacsony költség kockázatokat is csökkentheti), valamint felismerik, melyik feladat, projekt igényel külső támogatást. A szervezet tehermentesítése pedig végső soron a jogi osztályok munkaszervezésének könnyítését és az indokolatlan kiadások csökkentését is eredményezheti
dr. Losonci András
Ügyvéd, EY Law Magyarország

Hogyan kezelhetik a jogi osztályok vezetői ezeket prioritásokat?

A vállalatvezetők 2021-re vonatkozó elvárásaira reagálva a jogi osztályok vezetőinek és az üzleti vezetőknek a szervezet egész területén új munkamódszereket kell alkalmazniuk. A jogi osztályok többsége (92%) arról számol be, hogy változóban van működésük módja, de számos különböző megközelítést alkalmaznak.

  • A részlegek valamivel több mint fele (51%) taktikai megoldásokat vezet be a konkrét problémák megoldására. 
  • Ugyanekkora százalékuknak vannak olyan programjai, amelyek segítségével újratervezik jogi funkcióikat. 
  • Harminc százalékuk fontolóra veszi, hogy egy harmadik fél számára szervezze ki a jogi funkció egyes részeinek kezelését.

Ez önmagában már megmutatja, hogy nincs univerzális, mindenki által járható út a transzformációhoz. Valójában sok szervezet dönt úgy, hogy több stratégiát futtat párhuzamosan — kombinálva a külső tanácsadást, a folyamatoptimalizálást és a technológiai fejlesztéseket. Sokszor azonban kevés közöttük a koordináció vagy annak szisztematikus elemzése, hogy melyik stratégiát mikor kell használni, amiben jelentős segítséget adhat egy tanácsadó.

Mellékletek mutatása

Összefoglalás

A vállalatvezetők 2021-re vonatkozó prioritásai arra utalnak, hogy a jogi osztályokra jelentős nyomás nehezedik. A közeljövőben változtatniuk kell működésükön.  A költségkontroll továbbra is fontos marad a cégvezetők számára, a jogi funkció értékének maximalizálása azonban ennél jóval messzebbre vezet.  

A cikkrõl

Kapcsolódó témák Jogi tanácsadás
Felértékel