Két külön személy külföldi árusítására is felfigyel az adóhatóság

Megpróbálta letagadni

Az eltitkolt gazdasági tevékenység, azaz üzletszerű ingóértékesítés és ebből származó bevétel miatt a NAV több adónemben, de döntően személyi jövedelemadóban és áfában összesen mintegy 5 millió forint adóhiányt és erre eső mintegy 7 millió forint szankciót (bírságot és pótlékot állapított meg). Az áfa tekintetében a szándékos adókijátszásra vonatkozó 200 százalékos bírságot is kiszabhatónak tartotta.

A felperes - nem túl elegáns módon - először azzal védekezett, hogy a bevétel édesanyjához köthető, mivel a weboldalon ő van jelen, és a felhasználónevet - amin keresztül az értékesítések történtek - édesanyja használta. Az adóhatóság azonban bizonyította, többek között az édesanya nyilatkozatával, hogy ez nem így történt, a felhasználónevet a felperes használta ténylegesen. Nincs jelentősége annak, hogy az internetes fiók - a bíróság szóhasználatával élve "papíron"  - az édesanya nevén volt. A perben a felperes pedig már is arra hivatkozott, hogy nem is belföldi adóügyi illetőségű, azaz legfeljebb Németországban lehet adóztatni az ottani tevékenységét - ugyanis nem csupán Magyarországon, hanem Németországban is rendelkezett lakóhellyel, és az ún. létérdek központja - az a fogalom, mely az adózásban eldönti, hogy ki melyik országban adórezidens - Németországhoz kötötte.

A bíróság azonban megállapította, hogy a felperes a vizsgált időszakban Magyarországon bankszámlát vezetett, azokon műveleteket végzett, Magyarország területén értékesítési tevékenységet folytatott, ehhez fuvarozókat vett igénybe, gépjárműadót fizetett itthon, és az édesanyja nevén regisztrált német felhasználói fiókot Magyarországról használta. Belföldön állt folyamatosan orvosi kezelés alatt is, tehát a gazdasági és személyes kapcsolatai Magyarországhoz szorosabban kötötték. Ráadásul elismerte azt is, hogy az értékesített árukkal maga is rendelkezett (például azokat a "padláson találta", vagy a saját tulajdonában álló gépjárművek bontásából keletkeztek, esetleg "örökölte", illetve az interneten vásárolta ezeket).

Az ügy tanulsága tehát, hogy az internetes kereskedelem adóztatásában és más területeken is az uniós tagországok adóhatóságai szorosan együttműködnek, ezért nem lehet adózási szempontból észrevétlennek maradni. Nem sikeres arra sem hivatkozni, hogy mindig a másik tagállam jogosult adóztatni - sosem az amelyik éppen adóztatni akar. Ennek eldöntésében a Kúria szerint kitüntetett szerepe van annak, hogy a felperes hol vezet bankszámlát aktívan, hol végzi bankszámlás, és bankkártyás műveleteit. Az internetes piactereken végzett kereskedelemnek pedig sok esetben biztosan elérhető nyoma marad, mely az eltitkolt bevétel számszerűsítését nagyban megkönnyíti.

A cikk eredi formájában a Napi.hu-n jelent meg.