Mit vizsgálhat az adóhatóság, ha a cég beszállítója áfa kijátszás gyanújával büntetőeljárásba keveredett?

Tudta, hogy az adóhatóság ellenőrzést kezdeményezhet az Ön cégénél, ha egy beszállítójánál szabálytalanság gyanúja merült fel vagy büntetőeljárás indult egy partnercége érintettségével? Ilyen esetekben kiemelten fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen kapcsolódó vizsgálatokat folytathat le az adóhatóság az Ön cége tekintetében, és hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat.

Az Európai Unióban régóta kiemelt cél az áfacsalás elleni küzdelem, és a magyar adóhatóság is nagy erőkkel igyekszik felderíteni minden esetleges áfakijátszásra irányuló láncolatot. Az adóeljárási jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ha egy beszállítónál adóhiányt állapítanak meg, akkor a megrendelőivel szemben is vizsgálatot indíthassanak.

Az adóhatóság ilyenkor azt igyekszik feltárni, hogy a vizsgált cég együttműködött-e az adókijátszásban, vagy tudott-e arról, hogy üzleti partnere csalárd módon járt el. Ha bebizonyosodik, hogy a cég nem tudott erről, akkor azt is vizsgálni fogják, hogy az üzleti partnerrel való szerződéskötéskor és szerződéses kapcsolat fennállása alatt is, sőt akár a kapcsolat megszüntetése során kellő körültekintéssel járt-e el.

Milyen adatokat, iratokat kérhet be az adóhatóság?

Egy büntetőügybe keveredett beszállító kapcsán indult vizsgálat során az adóhatóság elsősorban a beszállítóval kapcsolatos szerződéskötés körülményeit fogja megvizsgálni. A NAV bekérheti a szerződést, megvizsgálja annak aláírásának helyét és aláíróit, valamint érdeklődni fog a szerződéskötés előtti partnerellenőrzés megtörténtéről. Gyanút kelthet például, ha az új beszállító nem rendelkezik saját személyzettel, megfelelő eszközökkel, hanem minden megrendelést alvállalkozókon keresztül teljesít, vagy ha szokatlanul előnyös árral jelentkezik, miközben a cégtörténet azt mutatja, hogy nem régen alapított vagy frissen profilt / tulajdonost váltott a cég. 

Amennyiben hosszú ideje fennáll az üzleti kapcsolat, a NAV a partner és a gazdasági események ellenőrzését is számon kérheti (például áru megtekintése a raktárban). A dokumentáció ellenőrzése mellett a NAV akár személyesen is meghallgathatja az alkalmazottakat és az ügyvezetőt.

Kötelező-e együttműködni az adóhatósággal?

Ilyen esetekben is az adóellenőrzésekre vonatkozó általános szabályok szerint együtt kell működni az adóhatósággal. Érdemes már ekkor adóellenőrzésekben jártas szakember támogatását kérni, aki segíthet a hatósággal történő gördülékeny kommunikációban. A szakember támogatást nyújthat abban is, ha az adóhatóság olyan információt vagy iratot kérne számon a társaságon, amelyet annak nem kötelessége tárolnia.

Hogyan lehet megelőzni az ilyen helyzeteket?

Az üzleti kapcsolatokban minden cég szeretné elkerülni a szükségtelen kockázatot. A legbiztosabb út, ha a vállalat előre készül, és alapos partnerellenőrzési protokollt vezet be.

Az ellenőrzésnek minden esetben meg kell előznie a szerződéskötést, de hosszabb ideje fennálló vagy kockázatosabbnak ítélt üzleti kapcsolat esetén (pl. áfacsalással fertőzött szektor) rendszeres időközönként ismételten el kell végezni az átvilágítást.

Legjobb, ha a vállalaton belül van erre a feladatra kijelölt személy, aki a megadott időközönként elvégzi az ellenőrzést. Az ellenőrzési lépéseket pontosan dokumentálni kell minden esetben (pl. képernyőképek az adatbázisok ellenőrzéséről, amelyek a lehívás dátumát is mutatják).

Amennyiben az ellenőrzés kockázatot jelez egy meglévő partnernél, érdemes azonnal, írásban kérni a partner céget a kérdéses tényező tisztázására. Ha a partner cég nem tud megfelelő magyarázatot adni vagy kijavítani a feltárt hiányosságot, az üzleti kapcsolatot azonnal meg kell szakítani.

A fenti lépések bevezetése csökkentheti annak kockázatát, hogy az egyik üzleti partnerről olyan negatív információk derüljenek ki, amelyek aztán az Ön cégét is a NAV célkeresztjébe helyezik.

A szükséges partnerellenőrzési protokoll kidolgozásához kérjen személyre szabott, szektorspecifikus tanácsot kollégáinktól!